Kínai gyógyító konyha IV. rész

Táp­lál­ko­zás az év­sza­kok­nak meg­fe­le­lő­en

A hű­tő­szek­rény, a fa­gyasz­tó és az élel­mi­szer-ex­port fel­ta­lá­lá­sa előtt az em­ber min­dig azt et­te, ami ép­pen az adott he­lyen hoz­zá­fér­he­tő volt. Őse­ink szo­ká­sa az öt elem sze­rin­ti táp­lál­ko­zás­ra is áll, mert az el­ső szá­mú alap­sza­bály az, hogy azt együk, ami az év­szak sze­rint épp te­rem. Tes­tünk ugya­nis sok­kal ér­zé­ke­nyeb­ben re­agál a meg­fe­le­lő év­sza­ko­kra és a ve­lük össze­füg­gő kin­ti hő­mér­sék­let­re. Így a hi­deg té­len ál­ta­lá­ban a me­le­gí­tő ét­elek ke­rül­je­nek az asz­tal­ra, pél­dá­ul itt­hon ter­mett ká­posz­ta és zöld­ség­fé­lék, sok­kal in­kább, mint eg­zo­ti­kus gyü­möl­csök, ame­lyek hű­vös­sé­get és el­la­zu­lást ad­nak a nyá­ri me­leg­ben.

Aki a tí­pu­sá­nak meg­fe­le­lő­en táp­lál­ko­zik, az nem pa­nasz­ko­dik majd az éle­te­rő hi­á­nyá­ra

Ta­vasszal kü­lö­nö­sen szí­ve­sen es­szük a fa elem­hez tar­to­zó, fris­sí­tő és sa­vany­kás ét­ele­ket, ame­lyek se­gí­te­nek elo­szlat­ni túl­ten­gő ener­giáin­kat. Ősszel vi­szont pél­dá­ul pi­káns zöld­sé­ges curryvel erő­sít­het­jük fém ele­mün­ket és old­hat­juk fel szer­ve­ze­tünk­ben a stag­ná­lá­so­kat. Aki be­tart­ja ezt a sza­bályt, ha­mar ész­re­ve­szi majd, ho­gyan nyer erőt és ener­gi­át tes­te és szel­le­me.

2. Ho­gyan erő­sít­het­jük a föld ele­met?

Az öt elem kö­zül ki­emelt je­len­tő­sé­ge van a föld­nek, ame­lyet szer­vi szin­ten a gyo­mor és a lép kép­vi­sel. A föld elem­hez tar­to­zó ét­elek­kel és ita­lok­kal nem kö­vet­he­tünk el hi­bát, mi­vel erő­sí­te­nek és har­mo­ni­zál­ják az egész szer­ve­ze­tet. Egy ki­vé­tel azon­ban lé­te­zik: az édes­sé­gek! Kü­lö­nö­sen az ipa­ri ter­me­lés­ben ké­szült, fi­no­mí­tott cu­krot és lisz­tet tar­tal­ma­zó édes­sé­ge­ket fe­lejt­sük el, és he­lyet­tük in­kább a ter­mé­sze­tes édes íze­ket vá­lasszuk, ame­lyek a gyü­möl­csök­ben, zöld­sé­gek­ben és ga­bo­na­fé­lék­ben ta­lál­ha­tók meg.

A fe­hér cu­kor az öt elem­ről szó­ló ta­ní­tás­ban is a ti­lal­mi lis­tán sze­re­pel, mi­vel ér­té­kes ener­gi­át von el a szer­ve­zet­től és gyen­gí­ti a szer­ve­in­ket. Ter­mé­sze­te­sen az em­be­ri szer­ve­zet­nek szük­­sé­ge van az édes íz­re, amely el­la­zít­ja a lé­pet és az emész­tő­szer­ve­ket. Ha na­gyon vá­gyunk az édes­ség­re, az azt jel­zi, hogy tes­tünk­nek ter­mé­sze­tes édes­ség­re van szük­sé­ge, nem tej­cso­ki­ra. Egész­sé­ges al­ter­na­tí­vát je­len­te­nek az aszalt gyü­möl­csök és a dió­fé­lék.

3. Ener­ge­ti­zál­juk az ét­ele­ket fő­zés­sel!

Min­den em­ber más, ép­pen ezért nem le­het ál­ta­lá­no­san ér­vé­nyes ét­ke­zé­si sza­bá­lyo­kat fe­lál­lí­ta­ni. Az elő­sze­re­tet­tel min­den ci­vi­li­zá­ci­ós be­teg­ség el­len­sze­re­ként em­le­ge­tett nyer­s­koszt­tal szem­ben az öt ele­men ala­pu­ló táp­lál­ko­zás az ét­elek­nek rö­vi­debb-hosszabb ide­ig tar­tó fő­zés­sel tör­té­nő ener­ge­ti­zá­lá­sá­ra épül. Az ősi Kí­ná­ban a jó sza­kács töb­bé-ke­vés­bé or­vos­nak is szá­mí­tott, mert az
ét­elek össze­té­te­lét és el­ké­szí­té­sét min­dig az adott ven­dég al­ka­tá­hoz iga­zí­tot­ta.

Ép­pen a mi hi­deg ég­haj­la­tun­kon élők számá­ra sok­kal meg­fe­le­lőbb vé­de­lem a meg­fá­zás el­len a for­ró zöld­ség­le­ves, mint a hi­deg na­rancs­lé. A hi­deg tej­ter­mé­kek nem a fo­gyást se­gí­tik elő, ha­nem nyál­ká­val te­lí­tik a szer­ve­ze­tet, és ez oly­kor hí­zást is okoz­hat. A hi­deg év­sza­kok­ban le­g-a­lább na­pon­ta egy­szer együnk me­le­get, mert ez­zel adunk le­he­tő­sé­get a szer­ve­ze­tünk­nek ar­ra, hogy ener­giá­val és ned­ves­ség­gel fel­tan­kol­jon.

4. Ves­sük alá ét­elein­ket a jin és a jang ha­tá­sa­inak!

Az öt elem sze­rin­ti ét­ke­zés az alap­ján tesz kü­lönb­sé­get a kü­lön­fé­le el­ké­szí­té­si mó­dok kö­zött, hogy ter­mi­kus ha­tá­suk erő­sít vagy ki­egyen­lít-e. A hi­deg év­sza­kok­ban az egyes en­ni­va­lók fris­sí­tő ha­tá­sát hő­ter­me­lő fő­zé­si el­já­rá­sok­kal vagy me­le­gí­tő ha­tá­sú fű­sze­rek­kel el­len­sú­lyoz­hat­juk (ez a "jan­gi­zá­lás"). A nyá­ri hó­na­pok­ban vi­szont csök­ken­te­nünk kell az ét­elek me­le­gí­tő ha­tá­sát, il­let­ve hű­tő ha­tá­su­kat fo­koz­nunk ("ji­ni­zá­lás"). Jan­gi­zá­ló fő­zé­si mód­sze­rek pél­dá­ul a gril­le­zés, a füs­tö­lés, a zsír­ban sü­tés vagy a fo­lya­dék­ban hosszú ide­ig tar­tó fő­zés. Ha pél­dá­ul las­sab­ban pi­rít­juk a pa­ra­di­cso­mot, a pad­li­zsánt vagy a kel­bim­bót, ak­kor el­len­sú­lyoz­hat­juk ezek­nek a zöld­sé­gek­nek az ere­de­ti­leg hű­tő ha­tá­sát. De a sü­tő­ben va­ló sü­tés is al­kal­mas a hű­tő ha­tá­sú zöld­sé­gek és gyü­möl­csök jan­gi­zá­lá­sá­ra, és ez­zel a szer­ve­zet igé­nyei­hez va­ló iga­zí­tá­sá­ra.

A fris­ses­ség­től és a sze­re­tet­tel­jes el­ké­szí­tés­től függ, jót tesz-e ne­künk egy adott ét­el vagy sem

A las­sú tű­zön főtt le­ve­sek vagy egy­tá­lé­te­lek ki­vá­ló­an jan­gi­zál­ják a tes­tet. Így pél­dá­ul a hús- vagy zöld­ség­ala­pon főtt erő­le­ves ki­űzi a szer­ve­zet­ből a hi­de­get, élén­kí­ti a csit, va­la­mint erő­sí­ti a húgy­hó­lya­got és a ve­sét. Ha vi­szont ji­ni­zál­ni sze­ret­nénk az ét­elein­ket, ak­kor a zöld­sé­ge­ket pél­dá­ul rö­vid ide­ig blan­sí­roz­zuk vagy ke­vés víz­ben főz­zük. Ha a for­ró nyá­ri na­po­kon olyan hű­tő ha­tá­sú ada­lé­ko­kat adunk az ét­eleink­hez, mint ami­lyen pél­dá­ul a gyü­mölcs, a dé­li­gyü­mölcs, a rü­gyek, az al­gák vagy a csi­per­ke­gom­ba, ak­kor epe­hó­lya­gunk el­la­zul, és az egész test fel­töl­tő­dik fo­lya­dék­kal.

5. Plu­sz e­lőny: Csí-ben gaz­dag táp­lá­lék

Mi­nél fris­sebb az asz­ta­lun­kra ke­rü­lő ét­el, an­nál több ben­ne az ener­gia. A mi­kró­ban me­le­gí­tett, mély­hű­tő­ből elő­vett vagy ké­szé­te­lek va­ló­ság­gal gyil­kol­ják az ener­gi­át. A rend­sze­re­sen fo­gyasz­tott mély­hű­tött en­ni­va­lók le­gyen­gí­tik a lé­pet és a bel­ső vé­de­ke­ző rend­szert, így sok­kal haj­la­mo­sab­bak le­szünk a meg­fá­zás­ra, a nát­há­ra, a kö­hö­gés­re és emész­té­si bán­tal­ma­kra. Ha már ilyen ét­ele­ket kell en­nünk, ak­kor ener­ge­ti­kai­lag gaz­da­gít­suk őket, pél­dá­ul friss vagy le­ve­gőn szá­rí­tott zöld­fű­sze­rek­kel. Az ét­el csi-tar­tal­ma ter­mé­sze­te­sen at­tól is függ, ki ké­szí­tet­te. A sze­re­tet­tel fő­zött ét­el sok­kal gaz­da­gabb ener­giá­ban, mint az ipa­ri­lag elő­ál­lí­tott tö­meg­áruk.